69II
Azt kérdezem magamtól:
ha csak továbbmegyek
A választ nem találom a sötétben?
Azt kérdezem magamtól:
"Mit akarok?"
A választ nem találom, nem értem
Erősen, erősen kívántam
Akkor is, ha az "értelmetlen" holnap nem jön el
A számtalan érzés túlcsordul
Ha visszatekintenék azokra a napokra, amelyeken vakmerően futottam
Nem találnék semmit
Végül nem vagyok képes meglátni a fénysugarakat,
Ezért összetörtem
Csak a számtalán fájdalomra tudok gondolni
Mint egy 'bizonyítékra'
Az ég, mire egy nap felnéztem túl messze van,
És ráadásul elfelejtettem, hogy kell repülni
A kanári az álmomban elfelejtte, hogyan kell énekelni
Az ég, mire egy nap felnéztem túl szép
És ráadásul elfelejtettem, hogy kell repülni
Ezért összetörtem
Azt kérdezem magamtól:
"Mit akarok?"
A választ nem találom, nem értem
Mélyen, mélyen imádkoztam
Nem baj, ha nem látok többé álmokat
A gyengeségem nem hagy hamuvá válni
Azok a kezek, melyek állandóan a sötétségért nyúltak
Nem lenne baj, ha bármit megragadna
Végül nem vagyok képes látni a fény sugarait,
Ezért összetörtem
Csak a számtalán fájdalomra tudok gondolni
Mint egy 'bizonyítékra'
Az ég, mire egy nap felnéztem túl messze van,
És ráadásul elfelejtettem, hogy kell repülni
A kanári az álmomban elfelejtte, hogyan kell énekelni
Az ég, mire egy nap felnéztem túl szép
És ráadásul elfelejtettem, hogy kell repülni
Ezért összetörtem
Fordította: Miyu
|